Tábor a Hargita tövében
Iskolánk 7. évfolyama ebben az évben Erdélybe kirándult a HATÁRTALANUL program keretében.
1.nap – Hajnali 4 óra után pár perccel indultunk el, hiszen 825 km megtétele várt ránk ezen a napon. Első megállónk Nagyváradon volt, ahol „honismereti-vezetőnk” csatlakozott hozzánk és rögtön egy térképes feladatlappal lepett meg bennünket. Kis csoportokban, önállóan fedezhettük fel a város műemlékeit. Nem sokat késhettünk, hiszen még messze voltunk Gernyeszegtől, ahol az első éjszakánkat töltöttük.
2.nap – Szovátán a Medve tó körüli sétánkon a heliotermia jelenségével ismerkedünk, különleges sóformákat és só kitüremkedéseket is láthatunk. Parajdon a sószorosban a sókarszt jelenségeket figyelhettük volna meg, csakhogy az egész napos eső miatt megközelíthetetlenek voltak a sószorosba vezető utak. Innen egy helyi kistermelőhöz mentünk, akinél megismertük a sófeldolgozás lépéseit. Magyarázatot kaptunk arra is, hogy miért annyira egészséges a szervezetnek a só és mennyi mindent lehet belőle készíteni. A közeli Korondon megcsodálhattuk a helyi fazekasok munkáit és némi szuvenírt vásárolhattunk a kirakodóvásárban. Farkaslakára indultunk, ahol a legnagyobb székely népi íróra, Tamási Áronra emlékezünk a 2 cserfa között lévő, Szervátiusz Jenő által faragott sírjánál. Miután megkoszorúztuk az emlékhelyet az a meglepetés ért minket, hogy egy kürtőskalácsosnál megvendégeltek bennünket. Megkóstolhattuk milyen az igazi hamisítatlan erdélyi kürtőskalács. Ezt a meglepetést két diákunk szülei szervezték le a csoportnak. Hálásan köszönjük nekik! a nap zárásaként pedig Székelyudvarhelyen látogatást tettünk egy helyi magyar iskolában. A Móra Ferenc Általános Iskola hetedikes diákjai mutatták be az iskolájukat, településüket. Diákjaink interjút készítettek a székelyudvarhelyi gyerekekkel az erdélyi iskolai életről. Este pedig elfoglaltuk szállásunkat Zeteváralján, ahol meseszép faházakban laktunk és egy patak zuhogott mellettünk. Hihetetlen szép volt a környék.
3.nap – A Keleti-Kárpátok legszebb szurdokvölgyében, a varázslatos szépségű, Erdélyt Moldvával összekötő Békás-szorosban gyönyörködtünk, ahol megismerhettük a mészkőszurdokok kialakulásának folyamatát. Majd a Gyilkos-tónál a természetes gát-tó kialakulásáról beszéltünk, a diákok megpróbálták megfejteni a tó feltöltődésének, illetve az azt megakadályozó emberi beavatkozások folyamatát. Felkerestük a csíksomlyói kegytemplomot, és a csodatevő, több mint 500 éves, fából készült Mária szobor elé járultunk. Páratlan élmény volt, hiszen csak mi voltunk a templomban és ilyen nagyon ritkán fordul elő itt. A somlyói borvízforráshoz mentünk, ahol megkóstolhattuk ezt a számunkra nagyon szokatlan vizet. Innen a Barátok feredőjét is érintve sétáltunk vissza a kegytemplomhoz és a mellette álló, impozáns ferences kolostorhoz.
4.nap – A Szejkefürdői Mini-Erdély parkban átfogó képet kaptunk Erdély fontosabb műemlékeiről. Az Orbán Balázs látógatóközpontban a Székelyföld leírása írójának életével ismerkedtünk. Aztán eljött a kirándulás sokak által várt legizgalmasabb kalandja. Platós kocsikon utazva felvittek bennünket a Madarasi-Hargita 1650 méter magason található pihenőházához, ahonnan gyalog eredtünk neki a csúcsnak. Mivel az elmúlt napokban hó és eső is esett elég nagy volt a sár. Nem volt egyszerű, de senki nem adta fel. hiszen sejtettük, hogy a csúcson páratlan látvány fog bennünket fogadni. És így is lett. Vezetőnk segítségével beazonosíthattuk az innen látható székelyföldi településeket, hegyeket. A hegyről való lemászás még izgalmasabb volt. Nyakig sárosan, de megelégedve térhettünk haza.
5. nap – Mivel a hazaút 15 órát vett igénybe ezen a napon már csak Kolozsváron tudtunk megállni. Megtekintettük a Szent Mihály templomot, előtte a híres Mátyás-szoborral és elmentünk Mátyás király szülőházához is. Itt elbúcsúztunk honismereti vezetőnktől, aki az utazásunk alatt rengeteg érdekes, olykor meglepő információval látott el bennünket. Alkalmanként el-el sütve egy ízes székely viccet.
Életre szóló élmény volt ez az utazás mindenki számára!