„Erdély felfedezése” – 6 napos iskolai kirándulás a
Határtalanul! program keretében
2025 tavaszán osztályunk, 29 tanuló és 3 pedagógus,
életre szóló élményben részesült: a Határtalanul!
program támogatásával hat napot tölthettünk
Erdélyben. Az út célja nem csupán a nevezetességek
felfedezése volt, hanem az is, hogy személyesen is
megtapasztaljuk a határon túli magyarság gazdag kulturális örökségét, életét, és
megerősítsük a nemzeti összetartozás érzését.
Bár az időjárás hideg volt, és gyakran esett a hó, ez inkább csak fokozta a
hangulatot: havas tájak, friss levegő, vidám hógolyózások és téli mesevilág kísérték
utunkat.
1. nap – Belépés Erdély történelmi kapuján: Nagyvárad – Kolozsvár
Utunk első napján átléptük a határt, és Nagyváradon álltunk meg először. A város a
Partium szellemi központja volt a dualizmus idején, és ma is jelentős magyar
közösség él itt. A híres püspöki városból továbbhaladva átkeltünk a festői szépségű
Királyhágón, amely évszázadokon át természetes határként választotta el Erdélyt az
Alföldtől.
Délután érkeztünk Kolozsvárra, Erdély történelmi fővárosába. Itt tettük az első
mélyebb történelmi sétánkat: megtekintettük Mátyás király szülőházát, amely ma is
őrzi a nagy uralkodó emlékét. A Szent Mihály-templom lenyűgöző gótikus épülete
nemcsak vallási, hanem nemzeti szimbólum is. A templom előtt magasodik Mátyás
király lovas szobra, Fadrusz János híres alkotása, mely a magyar nemzeti
emlékezet egyik ikonikus műve. Estére Szék településen szálltunk meg, ahol
népviseletbe öltözött helyiek fogadtak bennünket – már az első este is éreztük az
erdélyi magyarság vendégszeretetét és hagyománytiszteletét.
2. nap – Marosvásárhelytől Farkaslakáig: múlt, természet, népi mesterségek
A második napon Marosvásárhelyen kezdtünk, a Székelyföld kapujában. A város
legismertebb látnivalója a szecessziós stílusban épült Kultúrpalota, amely nemcsak
látványos építészeti alkotás, hanem a magyar kultúra erdélyi otthona is.
Hangversenytermében híres magyar írók és zeneszerzők műveit mutatták be az
elmúlt évszázadokban.
Ezután Szováta felé vettük az irányt, ahol megcsodáltuk a Medve-tavat –
különlegessége, hogy heliotermikus sós tó, amely gyógyhatása mellett páratlan
természeti látványosság is. Parajdon betekintést nyertünk a sóvágás
mesterségébe, sőt kézműves tevékenységeket is láthattunk – élő hagyományként
őrzik itt a munka és a népművészet egykori formáit.
Napunk Farkaslakán ért véget, ahol megkoszorúztuk Tamási Áron sírját. A székely
író életműve mélyen kapcsolódik a szülőföld szeretetéhez, a székelység értékeihez,
és méltóképp képviseli az erdélyi magyar irodalmat.
3. nap – Székelyudvarhely, iskolalátogatások, Csíksomlyó, Szent Anna-tó
Székelyudvarhelyen, a „székely anyavárosban” tettünk sétát a Szoborparkban,
ahol neves magyar történelmi alakok – köztük Bethlen Gábor és Kossuth Lajos –
szobrai sorakoznak. Átsétáltunk a Nagy-Küküllő hídján, majd meglátogattuk a
Tamási Áron Gimnáziumot és a Református Kollégiumot, ahol székely magyar
fiatalok tanulnak ma is – öröm volt megtapasztalni, hogy a magyar nyelv és oktatás él
és fejlődik Erdélyben.
A nap fénypontja Csíksomlyó volt, ahol felkerestük a híres Mária Kegyhelyet és a
csodatevő szobrot. A kegytemplom a világ egyik legismertebb magyar
zarándokhelye, különösen a pünkösdi búcsú idején, amely évről évre több százezer
magyar embert vonz össze a Kárpát-medencéből. Este ellátogattunk a meseszép
Szent Anna-tóhoz, amely egy kialudt vulkáni kráterben fekszik – itt a természet és
történelem különleges találkozását élhettük át.
4. nap – Gyergyószentmiklós, Békás-szoros, Gyilkos-tó
Negyedik napunkat Gyergyószentmiklóson kezdtük. Itt több felekezet templomát is
meglátogattuk: a Szent Miklós Plébániatemplomot és az örmény templomot,
amelyek jól mutatják Erdély vallási és etnikai sokszínűségét. A Tarisznyás Márton
Múzeum gazdag gyűjteménye a helyi népi kultúrát és természeti kincseket mutatta
be – különösen érdekes volt az ásványkiállítás.
Ezt követően a természeté lett a főszerep: végigsétáltunk a látványos Békás-
szoroson, majd elértük a Gyilkos-tavat. A tó legendája – amely szerint egy
elárasztott falu háztetői emelkednek ki a vízből – megragadta mindenki képzeletét. Itt
kóstoltuk meg az igazi, parázson sült kürtőskalácsot, amely méltó zárása volt a
napnak.
5. nap – Parajdi sóbánya és a havas Hargita
Az ötödik napon visszatértünk Parajdra, ezúttal a híres sóbányába ereszkedtünk le.
A több ezer négyzetméteres föld alatti csarnokban játszóterek, kiállítások,
pihenőhelyek vártak bennünket – a különleges mikroklíma nemcsak élményt, hanem
gyógyhatást is nyújt.
Ezután következett az utazás csúcspontja – a Hargita. Az erdélyi legendák „székely
fensíkja” vastag hótakaróval borítva, 40 cm-es hóval fogadott minket. A játékos
hógolyózás, a vidám fotózkodás és a havas tájban való gyönyörködés mindenki
számára emlékezetes maradt.
6. nap – Hazatérés élményekkel telve
Utolsó napunkon útra keltünk hazafelé. A buszon ülve mindenki csendes
nosztalgiával idézte fel a közösen átélt pillanatokat. A hat nap során nemcsak új
ismereteket szereztünk, hanem megtapasztaltuk, milyen fontos része a határon túli
magyarság a nemzeti közösségünknek.
Összegzés: Élmények, emlékek, értékek
A „Határtalanul!” program lehetőséget adott arra, hogy kilépjünk a tankönyvek lapjai
közül, és személyesen éljük át a magyar történelem és kultúra élő örökségét. Erdély
nem csupán gyönyörű tájak, hanem egy élő magyar világ, amely a mai napig őrzi és
ápolja hagyományait, nyelvét, identitását.
A vendéglátók kedvessége, a házias ételek – köztük a híres csorba leves – és az
esti közös játékok, beszélgetések, nevetések mind hozzájárultak ahhoz, hogy ez
az utazás ne csupán kirándulás, hanem közösségformáló élmény is legyen.
Az itt szerzett tapasztalataink segítenek bennünket abban, hogy jobban megértsük
és megbecsüljük a határon túli magyar közösségek értékeit, és felelősséget érezzünk
irántuk. Erdélyt felfedezni: történelmi utazás, lelki élmény és közös kaland egyaránt.